Az új családtámogatási feltételek elérhetővé teszik a 150 négyzetméternél nagyobb használt családi házak egy kisebb részét. A 70-es és 80-as években épült, most többségében kihasználatlan ingatlanok zömének sorsa ugyanakkor megpecsételődni látszik, jó részük forgalomképtelen - derül ki a Költözzbe.hu lakásportál friss felméréséből.
Az elmúlt napokban jelentette be a kormány a falusi családi otthonteremtési támogatás (CSOK) pontos összegét és feltételeit, amelyre reagálva megnéztük, hogy ez milyen hatással lesz a vidék ingatlanpiacára, illetve készítettünk egy nem hivatalos listát arról, hogy mely vidéki településeket érinthet az intézkedés. Most a közvetlen Balaton-parti településeket vettük górcső alá, a rendelkezésre álló kínálatot és fajlagos árakat megnézve. Ebben a szűkített listában szerepel egy olyan város, illetve község is, amelyek ugyan kedvelt célpontjai lehetnek a nyaralási célra lakóingatlant vásárlóknak, az viszont még nem egyértelmű, hogy a két település megfelel-e a feltételeknek.
Szerencsés az a leendő háztulajdonos, aki úgy tudja felépíttetni a házát, hogy a szükséges anyagi forrása is megvan, illetve az általa megbízott kivitelezőnek, vagy szakmunkásoknak is van szabad kapacitása (ha egyáltalán vannak), hogy folyamatosan haladhasson az építkezés. Ha már nem magáncélú építkezésről, hanem egy többlakásos társasház építéséről van szó, sokkal gyorsabban, akár hónapokkal korábban is elkészülhet egy teljes épület, még úgyis ha 4 emeletet kell felhúznia a kivitelezőnek. Megnéztük, hogy hány nap kell a különböző lakások felépítéséhez.
A használt lakások árváltozása, vagy átlagárainak emlegetése során sokszor csak egy, esetleg két számra szoktunk gondolni, ami az egész országra együtt, ilettve külön csak Budapestre vonatkozik. De miért is kezelnénk egy lapon egy V. kerületi tégla építésű lakás áremelkedését, egy XVII. kerületi paneléval, ha ezek egyértelműen nem ugyanarról a bázisról indultak? Vagy miért húzzuk rá ugyanazt a vidéki, megyeszékhelyekre vonatkozó átlagárat egy miskolci panellakásra és egy győri családi házra? Nyilvánvalóan ég és föld ezek között a különbség, a négyzetméterárban és az áremelkedésben egyaránt, sokszor azonban annyiféle szám és adat van, hogy egyszerűbb talán csak egyet vagy kettőt megjegyezni. Egy rengeteg adatot tartalmazó táblázat helyett, egy szemléletes ábrára könnyebb emlékezni, főleg ha azon a különböző típusú lakóingatlanok, ezek elhelyezkedése, átlagára, illetve árváltozása is részletesen szerepel.
Építési költségek, telekár, no meg sok egyéb kiadás, ami egy családi ház építését jellemzi, talán csak a marketing költségek azok, amelyek nem terhelnek egy magánszemélyt, szemben egy lakásfejlesztővel. Megnéztük, hogy aki mostanában vágna bele házépítésbe, vajon milyen költségekkel szembesülhet az ország egyes részein, illetve azt is, hogy egy többlakásos társasház esetében mekkora az az összeg, ami egy lakásfejlesztő kiadásait fedezné.
A K&H által megkérdezettek 85 százaléka saját, vagy a családjának a saját tulajdonú lakásában él, és mindössze 13 százalékuk él bérleményben. A válaszokból az is kiderült, hogy a kertes és a 86 négyzetméteres ház a favorit a magyarok körében - áll a K&H biztos jövő indexében, amely többek között azt nézte, hol és mekkora lakásban élnének legszívesebben a megkérdezettek.
Október végén a Portfolio is felvetette a kérdést, hogy vajon az ötszázalékos lakásáfához hasonló módon, a saját célra építkezők esetében is meghosszabbítják-e további öt évvel az áfabevétel visszaigénylésének lehetőségét. Novemberben Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke úgy nyilatkozott, hogy ha a kormány elfogadja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kompenzációs csomagjában foglaltakat, akkor a forgalmi adó visszaigénylésére 2019 után is lesz lehetőség. Úgy tűnik, mostanra elfogadták a javaslatot, vagyis aki 2019. december 31. után kérelmezi az adó-visszatérítést valamely pénzintézetnél, az ezt a dátumot követően kiállított számlák alapján is megteheti - írja az ÉVOSZ állásfoglalása alapján a Magyar Idők.
Toronydaruk tucatjainak látványa fogadja azt, aki ma keresztülutazik Budapesten, a hatalmas ingatlanfejlesztéseket főként az állami nagyberuházások, az irodaházak és társasházak építése teszi ki. Jóval ritkábban lehet csak látni, hogy családi házat építenek a fővárosban, tavaly valamivel több, mint 700 volt ezeknek az ingatlanoknak a száma. A külső kerületeknél a telkek négyzetméterára körülbelül 20 ezer forinttól kezdődik, haladva a központi részek felé pedig bőven 100 ezer forint feletti telekárakkal is találkozhatunk - szerepel az OTP Ingatlanpont közleményében.
Magyarországon nagyon sok az óriási családi ház, amik gyakorlatilag senkinek sem kellenek. Fenntartásuk egy vagyonba kerül, felújításuk úgy szintén, és még eladni is nehéz őket. Ráadásul a lakásokhoz képest folyamatos a relatív értékvesztésük, vagyis minél tovább vár valaki a költözéssel, a házért kapott összeg egyre kevesebbre lesz elég a lakások piacán. Összességében tehát az óriási méretű családi házak tulajdonosai könnyen a 22-es csapdájában érezhetik magukat.
Az Eurostat friss adatai szerint minden négy fiatal európaiból (25-34 évesek) egy még mindig a szülői házban lakott 2016-ban. Leghamarabb a dán, finn és svéd fiatalok repülnek ki a családi fészekből, míg a horvátok, szlovákok, görögök, máltaiak és olaszok csak vonakodva hagyják ott a szülőket. A magyar fiatalok függetlenedési törekvése nagyjából a középmezőnyre elég, de igen nagy a szórás a nők és férfiak között.
15 millió forintból jó állapotú többszobás lakást vásárolni a főváros belső részein már-már lehetetlen, a peremkerületekben és az agglomerációban viszont még van esélye az eladó ingatlanok iránt érdeklődőknek. Ugyanekkora összegből az ország más területein kisebb új lakást, több száz négyzetméteres házat, vagy akár balatoni nyaralót is találhatunk. A legnépszerűbb keresőoldalak kínálatát böngészve kiválasztottuk a legnagyobb alapterületű, vagy legalacsonyabb négyzetméterárú olyan használt és új ingatlanokat a fővárosban, az agglomerációban és az egész országban, amelyek kevesebb, mint 15 millió forintba kerülnek.
Összesen mintegy 15 ezer egyszerű bejelentést tettek az építtetők 2017-ben, amelyből több mint 5 ezer Pest megyében, illetve 1,5-1,6 ezer Győr-Moson-Sopron megyében és Budapesten realizálódott. Ezek többségében családi házakra vonatkozó engedélyek - szerepel a Magyar Idők cikkében.
Családi házat építeni nem olcsó, így sokan csak álmodhatnak róla. Számukra jelenthetnek megoldást a 2-3-4 lakást kínáló projektekben található, többnyire ikerházként vagy sorházként hirdetett otthonok. Ezek ára ugyanis több millió, akár több 10 millió forinttal lehet kevesebb, jelentős részben annak köszönhetően, hogy így egy adott telek ára többfelé oszlik. Természetesen ez utóbbi esetben komoly kompromisszumot is kötünk, lemondunk a szomszédtól megtartott nagyobb távolságról és a nagyobb kertrészről a jóval alacsonyabb ár érdekében.
Abban az esetben, ha egy gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozás egy családi házba van bejegyezve vagy ott telephellyel rendelkezik, továbbra is fizetni kell a kéményellenőrzésért, amit továbbra is kötelezően el kell végeztetni évente - hívta fel a figyelmet a hvg.hu.
Míg a nyüzsgő belváros leginkább a fiataloknak kedvez, a családosok jellemzően egy sokkal nyugodtabb, zöldterület melletti életre vágynak, ahonnan még nem kell órákat utazniuk a munkahelyükre, mégis találnak egy közeli parkot vagy játszóteret, ahol eltölthetik a hétvégéket a gyermekeikkel. De vajon mennyiért és milyen típusú ingatlant kaphatnak, ha minimum elvárás, hogy többszobás legyen az ideális otthon?
A 30-59 éves magyar lakosság többsége saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban lakik, amelynek fele családi ház. Különbségek persze vannak, míg a községekben 94 százalék az önálló családi házak aránya, addig Budapesten a megkérdezettek mindössze 12 százaléka lakik családi házban. A saját tulajdonú lakással rendelkezők átlagosan 87 négyzetméteres ingatlanban élnek - derül ki a K&H felméréséből.
Bár a lakóingatlanok piaca élénk, nem minden ingatlant lehet könnyedén eladni, fokozottan igaz ez a családi házakra, amelyek eladásánál vagy vásárlásánál is több tényező játszik szerepet, mint a lakások esetében. A családi házaknál a kínálat és az ár is emelkedett, június végén 148 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Mint korábbi cikkünkben már kitértünk rá az új lakások árának növekedésének irányába hat, hogy jelentősen változnak az energetikai követelmények hazánkban. A nagyobb enegiahatékonyság irányába mutató követelmények pedig jelentős költséggel járnak, amely az új lakások árában is érvényesülhet. De nem csak a kész új lakást vásárlókat érinthetik a változások érzékenyen, hanem komoly hatással lehet a családi ház építését tervezőkre is. A szabályozásnak ráadásul a használatba vételi engedély megszerzésekor kell megfelelni, vagyis a most épülő vagy tervezés alatt álló házaknál különösen nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy már jövőre sokkal szigorúbb energetikai szabályoknak kell megfelelni, 2021-től pedig az előbbiek mellett még 25 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani az épület energiaellátását.
Az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt a nagyméretű (150-250 négyzetméteres) családi házak kínálata a piacon, egyre többen szeretnének megszabadulni a túl nagy ingatlanuktól - derül ki az Otthontérkép legfrissebb elemzéséből. A háttérben a magas fenntartási költségek állhatnak, illetve az, hogy a gyerekek elköltözésével a kisebb családnak már nincs szüksége a nagyméretű házakra.
Mától nyújthatóak be a családi házak és társasházak energetikai korszerűsítésére szánt 115 milliárdos keretű nulla százalékos hitelprogramok kérelmei, melyekből közel 24 ezer lakóépület korszerűsítése valósulhat meg országszerte. A családi házak esetében maximum 10 millió, a társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forintnyi hitel igényelhető, akár húsz éves futamidővel. Egy külső piaci szakértő becslései segítségével kiszámoltuk, hogy egy családi ház korszerűsítése 6-9 millió forint, míg egy társasházé 60-78 millió forint között mozog, így nem véletlen, hogy a pályázati kiírás hasonló összeghatárokat tartalmaz.
Itt van JD Vance véleménye.
Sorra semmisülnek meg az értékes eszközök.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Komoly mozgásokat hoztak Trump bejelentései a világban.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
